Pitkó - könny?szerkezetes ház, könny?szerkezetes, fémszerkezetes, típustervek, faszerkezetes, készház, gyorsház, émi, iso, tervrajz, alaprajz, hitel, háztervek, gyorsház, családiház, könny?szerkezetes ház építés, acélszerkezetes, építés, kivitelezés, tervezés, akció, pitkó, könny?szerkezetes, energiatakarékos házak, passzív házak, tervrajz, alaprajz, tervez?k, árajánlat, típusterv, háztervek, olcsó, akció, energiatakarékos, éme, konnyuszerkezetes, referencia, könny?szerkezetes akció, hasznos tanácsok építkez?knek, típusterv, referenciák, eladó ingatlan, árkalkulátor, állás, állásajánlat, munkalehet?ség
Akció



Az oldal  AZ ACÉLVÁZAS HÁZÉPÍTÉS RÖVID TÖRTÉNETE c. szövegéb?l tartalmaz szó szerinti és nem szószerinti beemeléseket.




ÉPÜLETFIZIKA


"A könny?szerkezetes lakóházépítés hódító útja Észak-Amerikából indult, és Észak-Európa, majd Nyugat-Európa országai után az elmúlt pár évben elért Magyarországra is. Ez az új építési technológia egyre kedveltebb az építtet?k körében. A növekv? érdekl?dés valószín?leg a leggyakrabban említett el?nyöknek köszönhet?: a rövid építési id?nek és a jó h?szigetel? képességnek. Ezen el?nyök mellett a könny?szerkezetes építés számos más pozitív tulajdonsága is felsorolható, így például: a pontos, szerel? jelleg? építés, a száraztechnológiából adódó kedvez? élettani hatások, az ISO - min?sítéssel rendelkez? rendszerek gyártói és kivitelez?i által vállalt garanciák és így tovább. Azonban minden építési rendszerben – legyen az hagyományos vagy könny?szerkezetes – rejlenek olyan veszélyek és épületszerkezeti, épületfizikai problémák, amelyek kezelése gondos körültekintést igényel, ám komplex tervezéssel megoldhatóak. Ilyen például a h?hidak kérdése, a párazárás fontossága és az acélvázas lakóházak egyik negatívumának kikiáltott akusztikai tulajdonságok javítása. A cikk – az általános rendszerismertetést követ?en – ezekkel a témakörökkel foglalkozik.
Az acélvázas lakóházak közös jellemz?je, hogy a tartóvázat hidegen hengerelt vékonyfalú acél U és C profilokból alakítják ki. A profilokat horganyréteggel vonják be, amelyek így nem igényelnek további véd?réteget, azonnal beépíthet?k.

A statikai vázat tekintve különböz? típusrendszerek találhatók meg az építési palettán. Több cég olyan oszlop-gerenda kapcsolatokkal kialakított szerkezetet kínál, amely s?r?n kiosztott falvázoszlopaival elárulja, hogy ez az építésmód a hagyományos Fachwerk építésb?l fejl?dött ki. Lényegében a statikai rendszer fa vázelemek acélgerendákkal való helyettesítésével valósul meg. (Ilyen rendszerek például: Protektor, Horizont építési rendszer)

A Fachwerk jelleg? épületvázaktól er?játékában eltér? rendszer a sarokmerev keretek sorolásával kialakuló épületváz. A vonóvasas keretek hidegen hengerelt C szelvények helyszíni szerelésével, önmetsz? csavarokkal készülnek. A kereteket hosszirányban vízszintesen futó falvázgerendák kötik össze, amelyek lehet?vé teszik a burkolatok felszerelését, és a hosszirányú merevítésben is szerepet játszanak.

A fent említett szerkezeti vázak helyszíni szereléssel készülnek, de léteznek el?regyártott falpanelek összeszerelésével kialakuló rendszerek is. A könny?szerkezetes épületeknek egy másik közös jellemz?je, hogy a falszerkezet oszlopai közötti térbe valamilyen szálas h?szigetel? anyagot helyeznek el. A rétegrendi kialakítás szerint ez lehet teljes falvázprofil szélesség? vagy légréteget hagyó beépítés, azonban a h?szigetel? képesség fokozása érdekében célszer?bb az el?bbi megoldás.
A falvázprofilok h?hidat okozó hatásának elkerülése érdekében valamennyi rendszer épületei küls?, a teljes felületet beborító h?szigetelést kapnak, amely egyúttal már a homlokzatképzés alapja is lehet. A vakolt felület mellett kifejlesztettek tégla homlokzatburkolatot is.



 

H?SZIGETELÉS


A könny?szerkezetes lakóházak gy?jt?név alatt számon tartott gyors- és készházak, szerelt házak egyik legnagyobb és talán legismertebb el?nyének a jó h?szigetel? képességet tartják. Ennek oka a nyilvánvaló használati el?nyb?l, mégpedig a jelent?s f?tési energiamegtakarításból származik. Azonban a jól h?szigetelt házban nem elég a vázkitölt? h?szigetel? réteg – lehet?leg a teljes falkeresztmetszetet kitölt? – vastagsága, hanem a h?hidak kiküszöbölésére is szükség van, ezért a h?szigetelés megfelel? beépítése, rögzítése is jelent?séggel bír.

A vázkitölt? h?szigetel? anyagok kiválasztásakor fontos szempont az anyag tests?r?sége, ami meghatározza egyrészt a h?szigetel? képességet, másrészt a szigetel?anyag állékonyságát. Ez a tényez? különösen akkor fontos, ha a h?szigetel? anyag hajlamos a roskadásra a falszerkezeten belül. Az ilyen jelenség bekövetkezése h?hidat okoz a fal fels? részében, ahol tulajdonképpen „üres lesz a fal”. (Ez a probléma olyan rendszereknél fordulhat el?, amelyek nem rendelkeznek a kell?  engedélyekkel, így kötelezettségek nélkül az olcsóbb, kisebb s?r?ség? anyagot építik be. Emellett pontatlan kivitelezés is okozhatja ezt a problémát.)

Az acélvázas épületek h?szigetelésekor különös figyelmet kell fordítani a szerkezet vázas jellegéb?l adódó h?hidak kiküszöbölésére. A vázelemek mentén adódó h?hidak fajlagos felülete akár többszöröse is lehet a hagyományos vázkerámiás, teherhordó falas épületeknél jelentkez? leh?l? felületeknek. Emiatt szükséges a teljes küls? h?szigetelés, lehet?leg minél nagyobb h?szigetel? képességgel és nagyon precíz kivitelezéssel.
Az acélelemek h?hidat okozó hatásának csökkentésére külföldön különleges profilokat fejlesztettek ki. Ezek gerincébe hosszanti perforációkat alakítva ki, a h?áramlás útja jelent?sen megnövekszik a keresztmetszet mentén, így csekélyebb a leh?lés a fal bels? oldalán, és kisebb a kifelé áramló h?veszteség.
Azonban nemcsak a téli id?szakra, a f?tési szezonra kell gondolni, hanem a nyári nagy h?terhelésb?l adódó h?érzeti problémák kiküszöbölésére is. A nyári h?védelem különösen fontos kérdés könny?szerkezetes épületeknél, hiszen a kis önsúlyú szerkezetek h?tároló képessége alacsony. Ennek kompenzálására számos módszer létezik, amelyekkel nyáron is megfelel? komfortérzet biztosítható.

Az épületek h?tároló-képessége arányos a szerkezetek tömegével, ezért a beépítend? anyagoknál törekedni kell a nehezebb választására (például nehéz padlóburkolatok: k? vagy kerámia beépítése).
A túlzott nyári felmelegedés ellen jó szolgálatot tesz a küls? h?szigetelés, amely – h?véd? funkciót ellátva – nem engedi a napsugarak energiáját a falszerkezethez. A közvetlen árnyékolás alkalmazása is jelent?sen csökkenti az épületbe jutó energiákat, nyílászáróra szerelt mobil árnyékolók nagy választéka áll rendelkezésre. Nem szükséges azonban feltétlenül költséges megoldásokra gondolni, hiszen egy nagy koronájú lombhullató fa is jól árnyékol, télen pedig lombját vesztve „odaengedi” a napsugarakat az épülethez. Hasonlóképp a homlokzatra futtatott növények is szerepet kaphatnak. A lombhullató típusok a déli oldalon, az örökzöldek telepítése az északi oldalon célszer?. A nyári magas napállás felé forduló levelek árnyékolnak, és a mögöttes légrétegben áramlás indul meg, így szell?z?légréteg alakul ki a homlokzaton. A téli alacsony napállás alatt pedig az örökzöldek lehajló levelei bezárnak egy légréteget, ami segít a h?szigetelésben.

Ennek analógiájára az épületek túlzott felmelegedése ellen a kiszell?ztetett homlokzatburkolatok alkalmazása is megoldás lehet, de ezek csak a falváz teljes küls? h?szigetelése mellett valósíthatók meg a h?hídveszély miatt. Különösen fontos a tet?szerkezet kiszell?ztetése, hiszen a tet? nagy sugárzásos h?terhelést kap nyáron. Tet?tér-beépítés esetén szell?z?légrés kialakítása a megfelel? komfortérzet biztosításához elengedhetetlen, de a földszintes épületek padlásterét is ki kell szell?ztetni. Ilyenkor a födém megfelel? h?szigetelésér?l gondoskodni kell. Az alacsony hajlásszög? tet?k alatti búvótérben jó h?szigetelést biztosíthatnak az ömlesztett anyagok is, amennyiben megfelelnek a funkciónak megfelel? el?írásoknak (t?zállóság, hangszigetel? képesség stb.). Ilyen megoldás lehet például a cellulózrostokból álló ömlesztett szigetelés, amely újrahasznosított újságpapírból készül, és képes a leveg?b?l nedvesség felvételére, leadására, valamint egyéb kedvez? m?szaki paraméterekkel is rendelkezik.



 

PÁRAZÁRÁS ÉS SZELL?ZÉS


A párazárás különösen nagy jelent?séggel bír a könny?szerk
ezetes épületek küls? falszerkezetének kialakításánál. Acélvázas lakóházak bels? burkolataként legtöbb esetben gipszkarton vagy gipszrost lapokat használnak. Az ilyen burkolatok alkalmazása több szempontból is kedvez?. Pozitív élettani hatása van, mert képes a leveg?b?l felvenni, illetve leadni a párát, így akadályozva a bels? leveg? páratartalmának kedvez?tlen megnövekedését. Emellett gyorsan szerelhet?, szárazépítési technikával, minimális nedvességbevitel mellett. A gipsz nagy szerepet játszik az épületek t?zvédelmében is, hiszen anyagában nagy mennyiség? kötött kristályvíz található.

A gipszkarton fent említett páraszabályozó tulajdonsága mellett elengedhetetlen, hogy párazáró fóliát építsenek be a burkolat mögé. Erre azért van szükség, mert az épület bels? tereiben – fokozottan a vizeshelyiségekben és a konyhában – feldúsult vízg?z – nagyobb nyomásszintje miatt kifelé igyekszik az alacsonyabb nyomásszint? küls? légtér felé. Azonban a h?szigeteléssel kitöltött falban, alacsony küls? h?mérséklet mellett a párafeldúsulás és kicsapódás a h?szigetelésen belül következhet be. A harmatponti párakicsapódás áztatja a h?szigetel? anyagot, amelynek így egyre inkább romlik a h?szigetel? képessége.
A párazáró réteg kialakítására nagy figyelmet kell fordítani a kivitelezés folyamán. El?fordul, hogy a fólia elhelyezése után annak megsértése szükséges például gépészeti és elektromos vezetékek elhelyezése miatt. (Jóllehet, a teherhordó szerkezet elkészülte után szokásos ezek beszerelése, hiszen a vezetékek többségét a falvázoszlopok gerincén e célra kivágott réseken keresztül f?zik át.) Ilyenkor a párazáró fólia pótlásáról és csatlakoztatásáról gondoskodni kell.

A párazáró réteg beépítése miatt el?térbe kerül a bels? terek helyes szell?zésének megtervezése és a gyakori szell?ztetés szükségessége a megfelel? komfortérzet biztosításához, valamint az esetleges páralecsapódások elkerülése érdekében. Mindez még fontosabb korszer? nyílászárók esetén, hiszen így szinte „teljes” párazárás alakul ki az épületekben. Míg a régi, korszer?tlen nyílászárók csatlakozó résein keresztül megvalósulhatott a légcsere, addig ez a jó h?szigetel? képesség? ablakokon át – zárt állapotban – már nem lehetséges.
Korábban szell?zés tervezése csak a nagy páraterhelés? helyiségekben volt szükséges, de ma már több európai országban szabványok rögzítik, hogy egy lakás valamennyi helyiségére kiterjed?en kell ezzel foglalkozni. Mindemellett nemcsak a szennyezett leveg? elvezetésére kell gondolni, hanem a lakóhelyiségek friss leveg?vel való ellátására is. Ezt azonban nem lehet csupán az ablakok id?nkénti nyitásával megoldani, hiszen ez csak esetleges, nem szabályozott, és a hosszabb id?tartamú szell?ztetés igen nagy h?veszteséget eredményezhet.
Jó megoldás lehet az úgynevezett résszell?z?k alkalmazása, amelyek elemei a nyílászáróra szerelve automatikusan érzékelik a bels? páratartalmat és szükség esetén üzembe lépnek. Ezek kisméret? – légnyomás-különbséggel, széllel m?köd?, vagy motorikusan m?ködtetett – berendezések, amelyeket a tokszerkezetre rögzítenek, így látványuk nem zavaró.

Természetesen megfelel? szell?zés gépi berendezés nélkül is megvalósítható kell? odafigyeléssel, azonban ehhez tudatosan és nagy gondossággal kell eljárni. Ilyenkor gyakori, de rövid id?tartamú, intenzív (például  kereszthuzat) szell?ztetéssel elérhet?, hogy az elhasznált leveg?t friss váltsa fel, és mégse h?tse le a szerkezeteket, az épületet.



 

AKUSZTIKA


Hangszigetelés tekintetében a könny?szerkezetes lakóépületek általában nem kapnak jó jellemzést. Ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldhatatlan, csupán szerkezeti adottságokból kifolyólag összetettebb feladat a hangszigetelés megtervezése, mint hagyományos szerkezeteknél.
A témát érint?en a szerkezeteket az akusztikai igénybevételek két eltér? formája ellen kell megfelel?en kialakítani. A hangok hullámok formájában terjednek a leveg?ben, illetve szerkezetekben, és ennek megfelel?en csoportosítjuk ?ket. Léghangoknak nevezzük azokat, amikor a zajforrástól leveg?ben terjed? hullámok egy része visszaver?dik, más része behatol a szerkezetbe ott rezgéseket okozva, illetve áthalad rajta. Léghang forrása lehet bármilyen, nem a szerkezet felületén keletkez? zaj. A másik akusztikai igénybevételt lépéshangnak vagy kopogóhangnak hívjuk. Ilyen hangterhelés alakul ki, amikor közvetlenül a szerkezetet – legtöbb esetben födémszerkezetet – éri olyan hatás, amely miatt annak elemei rezgésbe jönnek, így közvetítve a zajt a szomszédos terekbe.

Léghangok ellen annál jobb egy szerkezet, minél alacsonyabb zajszint jut át rajta, vagyis minél jobban elnyeli a hangot. A hangelnyel? tulajdonság egyenes arányban van az épít?anyagok tömegével, tehát minél nagyobb tömeg? egyréteg? fal áll a hang útjában, annál kevesebb léghang jut át rajta. E tekintetben tagadhatatlan a könny?szerkezet hátránya a hagyományos építésmódokhoz képest. Azonban a hátrányos helyzet javítható nagyobb tömeg? épít?anyagok választásával, például nagyobb s?r?ség? h?szigetel? anyag beépítésével, illetve a tömeg-rugó-tömeg hatás kihasználásával. Ezzel a h?szigetelés biztonsága is javul.
Nem szabad azonban azt hinni, hogy a h?szigetelés egyben elvégzi a hangszigetelés munkáját is! A h?szigetel? anyagok közül a m?anyag keményhabok hangelnyelés tekintetében nem jók, erre a szálas anyagok a megfelel?ek, például nagy tests?r?ség? ásványgyapot, üveggyapot.

Hangszigetelés szempontjából a falszerkezet inhomogén volta is rontja a hangelnyel? képességet, hiszen a h?szigetelés mellett a falváz oszlopok és gerendák mintegy hanghidat képeznek, átvezetik a rezgéseket a falon. E tulajdonság mérséklésére Észak-Európában létezik olyan profil, amely csökkenti a léghangok terjedését a vázszerkezetben. Ezt a hatást a profil gerincébe kialakított perforációs mintákkal, és a C profilhoz hasonló elem övének rugózó alakításával, hajlításával érik el. Ilyen „hangszigetel?” profil beépítésével azonos léghangszigetelés érhet? el kisebb szerkezeti vastagság mellett is, mintha egyszer? C profilokat használnának.
A hanghidak elve alapján, a hanghullámok által keltett rezgések útját követve a vízszintes falvázgerendákra rögzített burkolati rendszer, illetve az így kialakuló falszerkezetek jobbak akusztikai szempontból, hiszen csak egy-egy ponton találkozik a függ?leges oszlop és a vízszintes falvázgerenda. Összehasonlítva ezt egy vázra közvetlenül szerelt burkolattal ellátott falszerkezettel, lényegesen kevesebb a rezgést vezet? acélszerkezetek találkozási felülete.

A lépéshangok elleni védekezés a többszintes vagy tet?tér-beépítéses vázas lakóházak födémszerkezeteinél okoz problémát. Az alsó szinten hallható és kellemetlenséget okozó léghangok a födémen bekövetkez? mechanikai hatások – például járkálás – eredményeképp keletkez? rezgések következtében jönnek létre. Általános esetben nemcsak a födémszerkezet, hanem a csatlakozó falszerkezetek is szerepet játszanak ebben a hangtovábbításban. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hangok átterjedését a födémen és a „kerül? utakon”, megfelel? padlórétegrendet kell tervezni.
A lépéshang-szigetelést javító padlóburkolatoknak rezg? rendszert kell alkotni, amely tömegekb?l és rugóból áll. Ez megvalósítható az úsztatórétegre és aljzatbetonra rakott burkolatokkal. Egy ilyen padlórétegrend akkor m?ködik jól, ha az aljzatbeton körülbelül 6 cm, mert ekkor kell?képpen nagy a tömege, másrészt a rugófunkciót ellátó úsztatórétegnek megfelel?en lágy anyagból kell lennie. Különös gondot kell fordítani a hanghídmentes kivitelezésre f?képp a csatlakozó teherhordó- és válaszfalszerkezeteknél.

Emeletes, tet?tér-beépítéses épületek födémeinél a tömeg hiánya léghang szempontjából is problémákat okoz, hiszen több típusrendszer födémrétegrendjéb?l hiányzik az aljzatbeton. Ez indokolt is a száraz építési technológiára hivatkozva, hiszen ha az addig pár nap alatt összeszerelt szerkezet felett betonozni kell, akkor a nedvestechnológia miatt bevitt kever?víz kiszáradására várni kell. A hangvédelem érdekében azonban vagy ilyen megoldást kell választani, vagy úgynevezett száraz esztrichet, szerelt jelleg? padlóaljzatot kell az úsztatóréteg fölött beépíteni. A kvázi-függetlenített födém-padló rétegfelépítés lehetséges a tartóelemekre mer?legesen szerelt burkolattartó profilokkal vagy a födém tartóelemeire szerelt rugalmas rögzít?kkel, esetleg rögzít?sínekkel szerelt mennyezeti burkolattal, befüggesztett „álmennyezeti rendszerrel”. Ilyen befüggeszt? rögzít?elemet fejlesztettek ki a rendszer burkolattartó kalapprofiljához Svédországban, amely jelent?sen javítja a hangvédelmet. Az mindenképpen el?nyös, hogy az alsó burkolatot tartó kalapprofilok mer?legesen futnak a födémgerendákra, s így csak pontonkénti hanghidakat okoznak. Az új fejlesztés? rendszerben a födémszerkezet is eltér a többi könny?szerkezetes rendszert?l. A födém tartószerkezete acélgerendákkal együttdolgozó trapézlemezes öszvérfödém, ami a bennmaradó acéllemez miatt nem igényel zsaluzást, és a fels? betonréteg tömegéb?l adódóan kedvez?en befolyásolja a hangszigetelést is.



  
  

ÖSSZEFOGLALÁS


Az acélvázas építésben rejl? el?nyök és korlátok megosztják az érdekl?d? építtet?k csoportját. Azonban a fenti megoldások és fejlesztési irányok megmutatják, hogy az említett hátrányos tulajdonságok javíthatók. Pontos rendszerek gondos kivitelezésével gyorsan komfortos és egészséges épületbe költözhet a tulajdonos."

(Hagyományos házak generál kivitelezésével foglalkozó honlapunk a www.gyorshaz.hu)