Pitkˇ - könny┼▒szerkezetes ház, könny┼▒szerkezetes, fémszerkezetes, típustervek, faszerkezetes, készház, gyorsház, émi, iso, tervrajz, alaprajz, hitel, háztervek, gyorsház, családiház, könny┼▒szerkezetes ház építés, acélszerkezetes, építés, kivitelezés, tervezés, akció, pitkó, könny┼▒szerkezetes, energiatakarékos házak, passzív házak, tervrajz, alaprajz, tervez┼Ĺk, árajánlat, típusterv, háztervek, olcsó, akció, energiatakarékos, éme, konnyuszerkezetes, referencia, könny┼▒szerkezetes akció, hasznos tanácsok építkez┼Ĺknek, típusterv, referenciák, eladó ingatlan, árkalkulátor, állás, állásajánlat, munkalehet┼Ĺség
Aktußlis informßciˇkÚrt klikkeljen ide: www.gyorshaz.hu



Az oldal  AZ ACÉLVÁZAS HÁZÉPÍTÉS RÖVID TÖRTÉNETE c. szövegéb┼Ĺl tartalmaz szó szerinti és nem szószerinti beemeléseket.




ÉPÜLETFIZIKA


"A könny┼▒szerkezetes lakóházépítés hódító útja Észak-Amerikából indult, és Észak-Európa, majd Nyugat-Európa országai után az elmúlt pár évben elért Magyarországra is. Ez az új építési technológia egyre kedveltebb az építtet┼Ĺk körében. A növekv┼Ĺ érdekl┼Ĺdés valószín┼▒leg a leggyakrabban említett el┼Ĺnyöknek köszönhet┼Ĺ: a rövid építési id┼Ĺnek és a jó h┼Ĺszigetel┼Ĺ képességnek. Ezen el┼Ĺnyök mellett a könny┼▒szerkezetes építés számos más pozitív tulajdonsága is felsorolható, így például: a pontos, szerel┼Ĺ jelleg┼▒ építés, a száraztechnológiából adódó kedvez┼Ĺ élettani hatások, az ISO - min┼Ĺsítéssel rendelkez┼Ĺ rendszerek gyártói és kivitelez┼Ĺi által vállalt garanciák és így tovább. Azonban minden építési rendszerben – legyen az hagyományos vagy könny┼▒szerkezetes – rejlenek olyan veszélyek és épületszerkezeti, épületfizikai problémák, amelyek kezelése gondos körültekintést igényel, ám komplex tervezéssel megoldhatóak. Ilyen például a h┼Ĺhidak kérdése, a párazárás fontossága és az acélvázas lakóházak egyik negatívumának kikiáltott akusztikai tulajdonságok javítása. A cikk – az általános rendszerismertetést követ┼Ĺen – ezekkel a témakörökkel foglalkozik.
Az acélvázas lakóházak közös jellemz┼Ĺje, hogy a tartóvázat hidegen hengerelt vékonyfalú acél U és C profilokból alakítják ki. A profilokat horganyréteggel vonják be, amelyek így nem igényelnek további véd┼Ĺréteget, azonnal beépíthet┼Ĺk.

A statikai vázat tekintve különböz┼Ĺ típusrendszerek találhatók meg az építési palettán. Több cég olyan oszlop-gerenda kapcsolatokkal kialakított szerkezetet kínál, amely s┼▒r┼▒n kiosztott falvázoszlopaival elárulja, hogy ez az építésmód a hagyományos Fachwerk építésb┼Ĺl fejl┼Ĺdött ki. Lényegében a statikai rendszer fa vázelemek acélgerendákkal való helyettesítésével valósul meg. (Ilyen rendszerek például: Protektor, Horizont építési rendszer)

A Fachwerk jelleg┼▒ épületvázaktól er┼Ĺjátékában eltér┼Ĺ rendszer a sarokmerev keretek sorolásával kialakuló épületváz. A vonóvasas keretek hidegen hengerelt C szelvények helyszíni szerelésével, önmetsz┼Ĺ csavarokkal készülnek. A kereteket hosszirányban vízszintesen futó falvázgerendák kötik össze, amelyek lehet┼Ĺvé teszik a burkolatok felszerelését, és a hosszirányú merevítésben is szerepet játszanak.

A fent említett szerkezeti vázak helyszíni szereléssel készülnek, de léteznek el┼Ĺregyártott falpanelek összeszerelésével kialakuló rendszerek is. A könny┼▒szerkezetes épületeknek egy másik közös jellemz┼Ĺje, hogy a falszerkezet oszlopai közötti térbe valamilyen szálas h┼Ĺszigetel┼Ĺ anyagot helyeznek el. A rétegrendi kialakítás szerint ez lehet teljes falvázprofil szélesség┼▒ vagy légréteget hagyó beépítés, azonban a h┼Ĺszigetel┼Ĺ képesség fokozása érdekében célszer┼▒bb az el┼Ĺbbi megoldás.
A falvázprofilok h┼Ĺhidat okozó hatásának elkerülése érdekében valamennyi rendszer épületei küls┼Ĺ, a teljes felületet beborító h┼Ĺszigetelést kapnak, amely egyúttal már a homlokzatképzés alapja is lehet. A vakolt felület mellett kifejlesztettek tégla homlokzatburkolatot is.



 

H┼ÉSZIGETELÉS


A könny┼▒szerkezetes lakóházak gy┼▒jt┼Ĺnév alatt számon tartott gyors- és készházak, szerelt házak egyik legnagyobb és talán legismertebb el┼Ĺnyének a jó h┼Ĺszigetel┼Ĺ képességet tartják. Ennek oka a nyilvánvaló használati el┼Ĺnyb┼Ĺl, mégpedig a jelent┼Ĺs f┼▒tési energiamegtakarításból származik. Azonban a jól h┼Ĺszigetelt házban nem elég a vázkitölt┼Ĺ h┼Ĺszigetel┼Ĺ réteg – lehet┼Ĺleg a teljes falkeresztmetszetet kitölt┼Ĺ – vastagsága, hanem a h┼Ĺhidak kiküszöbölésére is szükség van, ezért a h┼Ĺszigetelés megfelel┼Ĺ beépítése, rögzítése is jelent┼Ĺséggel bír.

A vázkitölt┼Ĺ h┼Ĺszigetel┼Ĺ anyagok kiválasztásakor fontos szempont az anyag tests┼▒r┼▒sége, ami meghatározza egyrészt a h┼Ĺszigetel┼Ĺ képességet, másrészt a szigetel┼Ĺanyag állékonyságát. Ez a tényez┼Ĺ különösen akkor fontos, ha a h┼Ĺszigetel┼Ĺ anyag hajlamos a roskadásra a falszerkezeten belül. Az ilyen jelenség bekövetkezése h┼Ĺhidat okoz a fal fels┼Ĺ részében, ahol tulajdonképpen „üres lesz a fal”. (Ez a probléma olyan rendszereknél fordulhat el┼Ĺ, amelyek nem rendelkeznek a kell┼Ĺ  engedélyekkel, így kötelezettségek nélkül az olcsóbb, kisebb s┼▒r┼▒ség┼▒ anyagot építik be. Emellett pontatlan kivitelezés is okozhatja ezt a problémát.)

Az acélvázas épületek h┼Ĺszigetelésekor különös figyelmet kell fordítani a szerkezet vázas jellegéb┼Ĺl adódó h┼Ĺhidak kiküszöbölésére. A vázelemek mentén adódó h┼Ĺhidak fajlagos felülete akár többszöröse is lehet a hagyományos vázkerámiás, teherhordó falas épületeknél jelentkez┼Ĺ leh┼▒l┼Ĺ felületeknek. Emiatt szükséges a teljes küls┼Ĺ h┼Ĺszigetelés, lehet┼Ĺleg minél nagyobb h┼Ĺszigetel┼Ĺ képességgel és nagyon precíz kivitelezéssel.
Az acélelemek h┼Ĺhidat okozó hatásának csökkentésére külföldön különleges profilokat fejlesztettek ki. Ezek gerincébe hosszanti perforációkat alakítva ki, a h┼Ĺáramlás útja jelent┼Ĺsen megnövekszik a keresztmetszet mentén, így csekélyebb a leh┼▒lés a fal bels┼Ĺ oldalán, és kisebb a kifelé áramló h┼Ĺveszteség.
Azonban nemcsak a téli id┼Ĺszakra, a f┼▒tési szezonra kell gondolni, hanem a nyári nagy h┼Ĺterhelésb┼Ĺl adódó h┼Ĺérzeti problémák kiküszöbölésére is. A nyári h┼Ĺvédelem különösen fontos kérdés könny┼▒szerkezetes épületeknél, hiszen a kis önsúlyú szerkezetek h┼Ĺtároló képessége alacsony. Ennek kompenzálására számos módszer létezik, amelyekkel nyáron is megfelel┼Ĺ komfortérzet biztosítható.

Az épületek h┼Ĺtároló-képessége arányos a szerkezetek tömegével, ezért a beépítend┼Ĺ anyagoknál törekedni kell a nehezebb választására (például nehéz padlóburkolatok: k┼Ĺ vagy kerámia beépítése).
A túlzott nyári felmelegedés ellen jó szolgálatot tesz a küls┼Ĺ h┼Ĺszigetelés, amely – h┼Ĺvéd┼Ĺ funkciót ellátva – nem engedi a napsugarak energiáját a falszerkezethez. A közvetlen árnyékolás alkalmazása is jelent┼Ĺsen csökkenti az épületbe jutó energiákat, nyílászáróra szerelt mobil árnyékolók nagy választéka áll rendelkezésre. Nem szükséges azonban feltétlenül költséges megoldásokra gondolni, hiszen egy nagy koronájú lombhullató fa is jól árnyékol, télen pedig lombját vesztve „odaengedi” a napsugarakat az épülethez. Hasonlóképp a homlokzatra futtatott növények is szerepet kaphatnak. A lombhullató típusok a déli oldalon, az örökzöldek telepítése az északi oldalon célszer┼▒. A nyári magas napállás felé forduló levelek árnyékolnak, és a mögöttes légrétegben áramlás indul meg, így szell┼Ĺz┼Ĺlégréteg alakul ki a homlokzaton. A téli alacsony napállás alatt pedig az örökzöldek lehajló levelei bezárnak egy légréteget, ami segít a h┼Ĺszigetelésben.

Ennek analógiájára az épületek túlzott felmelegedése ellen a kiszell┼Ĺztetett homlokzatburkolatok alkalmazása is megoldás lehet, de ezek csak a falváz teljes küls┼Ĺ h┼Ĺszigetelése mellett valósíthatók meg a h┼Ĺhídveszély miatt. Különösen fontos a tet┼Ĺszerkezet kiszell┼Ĺztetése, hiszen a tet┼Ĺ nagy sugárzásos h┼Ĺterhelést kap nyáron. Tet┼Ĺtér-beépítés esetén szell┼Ĺz┼Ĺlégrés kialakítása a megfelel┼Ĺ komfortérzet biztosításához elengedhetetlen, de a földszintes épületek padlásterét is ki kell szell┼Ĺztetni. Ilyenkor a födém megfelel┼Ĺ h┼Ĺszigetelésér┼Ĺl gondoskodni kell. Az alacsony hajlásszög┼▒ tet┼Ĺk alatti búvótérben jó h┼Ĺszigetelést biztosíthatnak az ömlesztett anyagok is, amennyiben megfelelnek a funkciónak megfelel┼Ĺ el┼Ĺírásoknak (t┼▒zállóság, hangszigetel┼Ĺ képesség stb.). Ilyen megoldás lehet például a cellulózrostokból álló ömlesztett szigetelés, amely újrahasznosított újságpapírból készül, és képes a leveg┼Ĺb┼Ĺl nedvesség felvételére, leadására, valamint egyéb kedvez┼Ĺ m┼▒szaki paraméterekkel is rendelkezik.



 

PÁRAZÁRÁS ÉS SZELL┼ÉZÉS


A párazárás különösen nagy jelent┼Ĺséggel bír a könny┼▒szerk
ezetes épületek küls┼Ĺ falszerkezetének kialakításánál. Acélvázas lakóházak bels┼Ĺ burkolataként legtöbb esetben gipszkarton vagy gipszrost lapokat használnak. Az ilyen burkolatok alkalmazása több szempontból is kedvez┼Ĺ. Pozitív élettani hatása van, mert képes a leveg┼Ĺb┼Ĺl felvenni, illetve leadni a párát, így akadályozva a bels┼Ĺ leveg┼Ĺ páratartalmának kedvez┼Ĺtlen megnövekedését. Emellett gyorsan szerelhet┼Ĺ, szárazépítési technikával, minimális nedvességbevitel mellett. A gipsz nagy szerepet játszik az épületek t┼▒zvédelmében is, hiszen anyagában nagy mennyiség┼▒ kötött kristályvíz található.

A gipszkarton fent említett páraszabályozó tulajdonsága mellett elengedhetetlen, hogy párazáró fóliát építsenek be a burkolat mögé. Erre azért van szükség, mert az épület bels┼Ĺ tereiben – fokozottan a vizeshelyiségekben és a konyhában – feldúsult vízg┼Ĺz – nagyobb nyomásszintje miatt kifelé igyekszik az alacsonyabb nyomásszint┼▒ küls┼Ĺ légtér felé. Azonban a h┼Ĺszigeteléssel kitöltött falban, alacsony küls┼Ĺ h┼Ĺmérséklet mellett a párafeldúsulás és kicsapódás a h┼Ĺszigetelésen belül következhet be. A harmatponti párakicsapódás áztatja a h┼Ĺszigetel┼Ĺ anyagot, amelynek így egyre inkább romlik a h┼Ĺszigetel┼Ĺ képessége.
A párazáró réteg kialakítására nagy figyelmet kell fordítani a kivitelezés folyamán. El┼Ĺfordul, hogy a fólia elhelyezése után annak megsértése szükséges például gépészeti és elektromos vezetékek elhelyezése miatt. (Jóllehet, a teherhordó szerkezet elkészülte után szokásos ezek beszerelése, hiszen a vezetékek többségét a falvázoszlopok gerincén e célra kivágott réseken keresztül f┼▒zik át.) Ilyenkor a párazáró fólia pótlásáról és csatlakoztatásáról gondoskodni kell.

A párazáró réteg beépítése miatt el┼Ĺtérbe kerül a bels┼Ĺ terek helyes szell┼Ĺzésének megtervezése és a gyakori szell┼Ĺztetés szükségessége a megfelel┼Ĺ komfortérzet biztosításához, valamint az esetleges páralecsapódások elkerülése érdekében. Mindez még fontosabb korszer┼▒ nyílászárók esetén, hiszen így szinte „teljes” párazárás alakul ki az épületekben. Míg a régi, korszer┼▒tlen nyílászárók csatlakozó résein keresztül megvalósulhatott a légcsere, addig ez a jó h┼Ĺszigetel┼Ĺ képesség┼▒ ablakokon át – zárt állapotban – már nem lehetséges.
Korábban szell┼Ĺzés tervezése csak a nagy páraterhelés┼▒ helyiségekben volt szükséges, de ma már több európai országban szabványok rögzítik, hogy egy lakás valamennyi helyiségére kiterjed┼Ĺen kell ezzel foglalkozni. Mindemellett nemcsak a szennyezett leveg┼Ĺ elvezetésére kell gondolni, hanem a lakóhelyiségek friss leveg┼Ĺvel való ellátására is. Ezt azonban nem lehet csupán az ablakok id┼Ĺnkénti nyitásával megoldani, hiszen ez csak esetleges, nem szabályozott, és a hosszabb id┼Ĺtartamú szell┼Ĺztetés igen nagy h┼Ĺveszteséget eredményezhet.
Jó megoldás lehet az úgynevezett résszell┼Ĺz┼Ĺk alkalmazása, amelyek elemei a nyílászáróra szerelve automatikusan érzékelik a bels┼Ĺ páratartalmat és szükség esetén üzembe lépnek. Ezek kisméret┼▒ – légnyomás-különbséggel, széllel m┼▒köd┼Ĺ, vagy motorikusan m┼▒ködtetett – berendezések, amelyeket a tokszerkezetre rögzítenek, így látványuk nem zavaró.

Természetesen megfelel┼Ĺ szell┼Ĺzés gépi berendezés nélkül is megvalósítható kell┼Ĺ odafigyeléssel, azonban ehhez tudatosan és nagy gondossággal kell eljárni. Ilyenkor gyakori, de rövid id┼Ĺtartamú, intenzív (például  kereszthuzat) szell┼Ĺztetéssel elérhet┼Ĺ, hogy az elhasznált leveg┼Ĺt friss váltsa fel, és mégse h┼▒tse le a szerkezeteket, az épületet.



 

AKUSZTIKA


Hangszigetelés tekintetében a könny┼▒szerkezetes lakóépületek általában nem kapnak jó jellemzést. Ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldhatatlan, csupán szerkezeti adottságokból kifolyólag összetettebb feladat a hangszigetelés megtervezése, mint hagyományos szerkezeteknél.
A témát érint┼Ĺen a szerkezeteket az akusztikai igénybevételek két eltér┼Ĺ formája ellen kell megfelel┼Ĺen kialakítani. A hangok hullámok formájában terjednek a leveg┼Ĺben, illetve szerkezetekben, és ennek megfelel┼Ĺen csoportosítjuk ┼Ĺket. Léghangoknak nevezzük azokat, amikor a zajforrástól leveg┼Ĺben terjed┼Ĺ hullámok egy része visszaver┼Ĺdik, más része behatol a szerkezetbe ott rezgéseket okozva, illetve áthalad rajta. Léghang forrása lehet bármilyen, nem a szerkezet felületén keletkez┼Ĺ zaj. A másik akusztikai igénybevételt lépéshangnak vagy kopogóhangnak hívjuk. Ilyen hangterhelés alakul ki, amikor közvetlenül a szerkezetet – legtöbb esetben födémszerkezetet – éri olyan hatás, amely miatt annak elemei rezgésbe jönnek, így közvetítve a zajt a szomszédos terekbe.

Léghangok ellen annál jobb egy szerkezet, minél alacsonyabb zajszint jut át rajta, vagyis minél jobban elnyeli a hangot. A hangelnyel┼Ĺ tulajdonság egyenes arányban van az épít┼Ĺanyagok tömegével, tehát minél nagyobb tömeg┼▒ egyréteg┼▒ fal áll a hang útjában, annál kevesebb léghang jut át rajta. E tekintetben tagadhatatlan a könny┼▒szerkezet hátránya a hagyományos építésmódokhoz képest. Azonban a hátrányos helyzet javítható nagyobb tömeg┼▒ épít┼Ĺanyagok választásával, például nagyobb s┼▒r┼▒ség┼▒ h┼Ĺszigetel┼Ĺ anyag beépítésével, illetve a tömeg-rugó-tömeg hatás kihasználásával. Ezzel a h┼Ĺszigetelés biztonsága is javul.
Nem szabad azonban azt hinni, hogy a h┼Ĺszigetelés egyben elvégzi a hangszigetelés munkáját is! A h┼Ĺszigetel┼Ĺ anyagok közül a m┼▒anyag keményhabok hangelnyelés tekintetében nem jók, erre a szálas anyagok a megfelel┼Ĺek, például nagy tests┼▒r┼▒ség┼▒ ásványgyapot, üveggyapot.

Hangszigetelés szempontjából a falszerkezet inhomogén volta is rontja a hangelnyel┼Ĺ képességet, hiszen a h┼Ĺszigetelés mellett a falváz oszlopok és gerendák mintegy hanghidat képeznek, átvezetik a rezgéseket a falon. E tulajdonság mérséklésére Észak-Európában létezik olyan profil, amely csökkenti a léghangok terjedését a vázszerkezetben. Ezt a hatást a profil gerincébe kialakított perforációs mintákkal, és a C profilhoz hasonló elem övének rugózó alakításával, hajlításával érik el. Ilyen „hangszigetel┼Ĺ” profil beépítésével azonos léghangszigetelés érhet┼Ĺ el kisebb szerkezeti vastagság mellett is, mintha egyszer┼▒ C profilokat használnának.
A hanghidak elve alapján, a hanghullámok által keltett rezgések útját követve a vízszintes falvázgerendákra rögzített burkolati rendszer, illetve az így kialakuló falszerkezetek jobbak akusztikai szempontból, hiszen csak egy-egy ponton találkozik a függ┼Ĺleges oszlop és a vízszintes falvázgerenda. Összehasonlítva ezt egy vázra közvetlenül szerelt burkolattal ellátott falszerkezettel, lényegesen kevesebb a rezgést vezet┼Ĺ acélszerkezetek találkozási felülete.

A lépéshangok elleni védekezés a többszintes vagy tet┼Ĺtér-beépítéses vázas lakóházak födémszerkezeteinél okoz problémát. Az alsó szinten hallható és kellemetlenséget okozó léghangok a födémen bekövetkez┼Ĺ mechanikai hatások – például járkálás – eredményeképp keletkez┼Ĺ rezgések következtében jönnek létre. Általános esetben nemcsak a födémszerkezet, hanem a csatlakozó falszerkezetek is szerepet játszanak ebben a hangtovábbításban. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hangok átterjedését a födémen és a „kerül┼Ĺ utakon”, megfelel┼Ĺ padlórétegrendet kell tervezni.
A lépéshang-szigetelést javító padlóburkolatoknak rezg┼Ĺ rendszert kell alkotni, amely tömegekb┼Ĺl és rugóból áll. Ez megvalósítható az úsztatórétegre és aljzatbetonra rakott burkolatokkal. Egy ilyen padlórétegrend akkor m┼▒ködik jól, ha az aljzatbeton körülbelül 6 cm, mert ekkor kell┼Ĺképpen nagy a tömege, másrészt a rugófunkciót ellátó úsztatórétegnek megfelel┼Ĺen lágy anyagból kell lennie. Különös gondot kell fordítani a hanghídmentes kivitelezésre f┼Ĺképp a csatlakozó teherhordó- és válaszfalszerkezeteknél.

Emeletes, tet┼Ĺtér-beépítéses épületek födémeinél a tömeg hiánya léghang szempontjából is problémákat okoz, hiszen több típusrendszer födémrétegrendjéb┼Ĺl hiányzik az aljzatbeton. Ez indokolt is a száraz építési technológiára hivatkozva, hiszen ha az addig pár nap alatt összeszerelt szerkezet felett betonozni kell, akkor a nedvestechnológia miatt bevitt kever┼Ĺvíz kiszáradására várni kell. A hangvédelem érdekében azonban vagy ilyen megoldást kell választani, vagy úgynevezett száraz esztrichet, szerelt jelleg┼▒ padlóaljzatot kell az úsztatóréteg fölött beépíteni. A kvázi-függetlenített födém-padló rétegfelépítés lehetséges a tartóelemekre mer┼Ĺlegesen szerelt burkolattartó profilokkal vagy a födém tartóelemeire szerelt rugalmas rögzít┼Ĺkkel, esetleg rögzít┼Ĺsínekkel szerelt mennyezeti burkolattal, befüggesztett „álmennyezeti rendszerrel”. Ilyen befüggeszt┼Ĺ rögzít┼Ĺelemet fejlesztettek ki a rendszer burkolattartó kalapprofiljához Svédországban, amely jelent┼Ĺsen javítja a hangvédelmet. Az mindenképpen el┼Ĺnyös, hogy az alsó burkolatot tartó kalapprofilok mer┼Ĺlegesen futnak a födémgerendákra, s így csak pontonkénti hanghidakat okoznak. Az új fejlesztés┼▒ rendszerben a födémszerkezet is eltér a többi könny┼▒szerkezetes rendszert┼Ĺl. A födém tartószerkezete acélgerendákkal együttdolgozó trapézlemezes öszvérfödém, ami a bennmaradó acéllemez miatt nem igényel zsaluzást, és a fels┼Ĺ betonréteg tömegéb┼Ĺl adódóan kedvez┼Ĺen befolyásolja a hangszigetelést is.



  
  

ÖSSZEFOGLALÁS


Az acélvázas építésben rejl┼Ĺ el┼Ĺnyök és korlátok megosztják az érdekl┼Ĺd┼Ĺ építtet┼Ĺk csoportját. Azonban a fenti megoldások és fejlesztési irányok megmutatják, hogy az említett hátrányos tulajdonságok javíthatók. Pontos rendszerek gondos kivitelezésével gyorsan komfortos és egészséges épületbe költözhet a tulajdonos."

(Hagyományos házak generál kivitelezésével foglalkozó honlapunk a www.gyorshaz.hu)